Földrajzi fekvés

Földrajzi fekvés:

A fenntartható fejlődést szolgáló optimális célkitűzések, illetve a megvalósítás lépéseinek meghatározásához elengedhetetlen feltétel a település fennálló helyzetének alapos ismerete. A vizsgálati munkarészben részletesen elemzésre kerülnek az ökológiai, társadalmi és gazdasági adottságok.

Földrajzi elhelyezkedés:

Medgyesegyháza, DélAlföld régiójában, Békés megyében, Orosházától 28 km-re keletre található, Mezőkovácsházi kistérségbe tartozó város.

Medgyesegyháza elhelyezkedése:

A várostól északi irányban kb. 30 kilométerre található a megyeszékhely Békéscsaba. Dél-keleti irányban kb. 23 kilométerre található a Lőkösháza és határátkelőhely. Déli irányban kb. 31 kilométerre található Battonya és a határátkelőhely.

Magyarország egyik délkeleti kapuja. Közigazgatási területe: 64,29 km2 . Medgyesegyháza, a mezőkovácsházai járáshoz tartozik. A mezőkovácsházai járás Békés megye járása 2013-tól. A járás székhelye Mezőkovácsháza. Területe 881,49 km², népessége 38 276 fő, népsűrűsége 43 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Négy városa: Mezőkovácsháza, Battonya, Medgyesegyháza és Mezőhegyes. 14 község tartozik hozzá: Almáskamarás, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Mezőkovácsházai járás Nagybánhegyes, Medgyesbodzás Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza.

Medgyesegyháza településrészei:

Bánkút Medgyesegyháza egyik településrésze, amely a várostól keleti irányban helyezkedik el mintegy 8 km-re keleti irányban. A településrésztől keletre Kétegyháza, délre Nagykamarás, míg északról Pusztaottlaka határolja. A településrész északi határában halad a MÁV 121-es vasútvonal. A terület jellemzően síksági, de a Békés megyei nagy átlagnál némileg hullámosabb. A környező termőföldek szikesek.

Bánkút története:

A bánkúti gazdaság József főherceg nagy kiterjedésű birtokai közül kisjenői (akkor Arad vármegye) uradalomhoz tartozott. Az Elek részeként számon tartott Bánkút-pusztát 1822-ben kapta meg József nádor. 1844. november 20-án jött létre Bánkút telepesfalu. 1878-ig teljes egészében haszonbérben művelték Bánkút földjeit. Ekkor állították fel a Rózsa-majori, majd 1886-ban a László-majori kerületet, s ezáltal a bánkúti gazdaságból 3486 kh és 756 négyszögöl került házi kezelésbe. 1895-ben az egész bánkúti uradalom területének (6563 kh 141 n.öl) túlnyomó többsége (94%) szántó volt. Mivel Bánkúton a termőtalaj a környező területeknél gyengébb sziktartalmú volt, a búzatermesztésre kedvező feltételek adódtak. Ezt használta ki a híres búzanemesítő, Baross László, a bánkúti búza atyja. Nagy lökést adott a fejlődésnek a vasút 1883-as megnyitása. A településrészt később Medgyesegyházához csatolták. A falurész a második világháborúig mintaszerűen fejlődött, köszönhetően főleg Barossnak. Ebben az időben Bánkút és Medgyesegyháza is Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye része volt. A második világháború után érzékenyen érintette a környéket a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény, amelynek során sok szlovák származású személy is elhagyta a környéket. 1945 után számottevő változás nem történt, a terület Békés megyéhez került, majd a kolhozosítás során államosították a környékbeli földeket. Ezzel elveszett egykori mintagazdasági jellege, lassan elkezdett leépülni. 2008-ban bezárták a postahivatalt is.

Népességszám alakulása és összetétele:

2011 A népesség számának alakulása időszak 1980; 1990; 2001; 2011 állandó népesség 5 170; 4 676; 4 193; 3 863 lakónépesség 4 944; 4 340; 4 098; 3 698 Forrás, KSH népszámlálás 2011 Medgyesegyháza jelenlegi lakónépessége 3863 fő. Az ábrán látható, hogy a település lakossága a múlt századtól a második világháború végéig szinte folyamatosan nőtt, 1949-ben éri el a maximális létszámát, mely 6166 főt jelentett.

 A 18 évesnél fiatalabb népesség kor szerint, a kormegoszlás főbb mutatószámai, 2011 -2 3-5 6- 14 15- 17 100 aktív korúra jutó éves összesen gyermekkorú időskorú gyermek és időskorú 100 gyermekkorúra jutó időskorú 83 104 348 102 637 25 49 74 193 Forrás, KSH népszámlálás 2011 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, 2011 Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen Közülük: élettársi kapcsolatban él 931 1 385 464 383 3 163 398 Forrás, KSH népszámlálás 2011 A népesség nemzetiségek szerinti megoszlása, 2011 magyar arab cigány (romani, beás) görög horvát lengyel 3 410 4 16 - - - német örmény román szlovák ukrán hazai nemzetiségek együtt 9 - 81 109 6 226 Forrás, KSH népszámlálás 2011

A vallás megoszlása, 2011 A vallási kép annyiban árnyalja a nemzetiségeknél elmondottakat, hogy az eredeti szlovák betelepülők voltak az evangélikus vallás legfőbb képviselői a településükkel, és csak a lakosságcsere után kerültek számszerű többségbe a katolikusok. A református felekezet megjelenése is jórészt a betelepülő felvidéki magyarokhoz köthető. ebből Katolikus Római katolikus Görög katolikus Ortodox Református Evangélikus 1 150 1 136 14 36 130 542 Izraelita Más vallási közösségekhez, felekezethez tartozik Vallási közösségekhez, felekezetekhez tartozik Ateista Nem kívánt válaszolni, nincs válasz Összesen - 63 1 168 28 581 3 698 Forrás, KSH népszámlálás 2011

Természeti adottságok:

Medgyesegyháza Békés megyében helyezkedik el, annak D-i felében. Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A megye tengerszint feletti magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a megye délkeleti részén, a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-Körös mellett található, kb. 81 méter magasan. Éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral. A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ugyanis a területtől légvonalban mindössze 60–70 km-re emelkednek az Erdélyiszigethegység igen magas, 1800 métert is meghaladó láncai (Béli-hegység, Bihar-hegység, Vigyázó- hegység), ezért megugrik az éves csapadékmennyiség, 550–600 mm-re. A évi napsütéses órák száma is magas országos viszonylatban. A megye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja. A megye legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország készletének kb. egyötöde.

Éghajlat:

Medgyesegyháza klíma adottságaiban DK-i fekvéséből következően a kontinentális jegyek éreztetik hatásukat. Éghajlata az Alföld középső és északi részeihez képest melegebb, szárazabb. A telek középhőmérséklete magasabb és a fagymentes időszak hossza rövidebb, mint pl. az Észak-Alföldön. A júliusi középhőmérséklet az ország délkeleti térségében a legmagasabb. Az Alföld nagy részét a 21-22 oC közötti értékek jellemzik. Békés megyén halad át a 22 oC izoterma, a megye déli és keleti részén a júliusi középhőmérséklet 22 oC feletti. Ez az ország legmelegebb nyarú térsége. Az évi középhőmérséklet országos megoszlásában is kiemelkedik a megyében, és Medgyesegyházán, ahol 11 oC feletti átlagos érték jellemző. Az éves csapadékmennyiség a kontinentális hatás következtében alacsonyabb az országos átlagnál. Medgyesegyháza az ország egyik legszárazabb vidékei közé tartozik, ahol az 500 mm-t sem éri el az éves csapadékmennyiség. Az éghajlatban meglévő területi differenciákban a légköri és a besugárzási viszonyok játsszák a fő szerepet, a minimális magasságkülönbségű sík felszín nem bír éghajlat módosító hatással.

•         A megye északi északkeleti harmadán, hozzávetőleg a Körösök vonalától északra mérsékelten meleg, száraz éghajlat az uralkodó, 10,2-10,4 oC közötti éves középhőmérséklettel és 510-560 mm közötti éves csapadékmennyiséggel. A Körös-Maros köze meleg, száraz éghajlatú, ez jellemzi a megye déli kétharmadát. A csapadékmennyiség itt 500-580 mm között változik. A megye legszárazabb térsége a Hármas-Körös megyei szakasza térségében, a Békésisík északi és a Körös menti-sík nyugati részén van, ahol a csapadék mennyiség 500 mm, de van, ahol ez alatti. A legmagasabb éves csapadékösszegek 570-580mm körül jellemzőek, ami a megye D-i, DK-i részén fordul elő. A megye D-i része és Ny-i része a legmelegebb, ahol az évi középhőmérséklet 10,4-10,6 oC között alakul. A hőmérséklet a megye É-i tájai irányába csökken. A napsütéses órák száma a megyén belül D-en valamivel magasabb, mint északon. A napfénytartam legmagasabb értékei a megyében évi 2010-2020 óra között jellemzőek.

Csapadékviszonyok Medgyesegyháza uralkodóan száraz, meleg éghajlatát, a magas ariditási index és a sík felszín eredményezi, gyér lefolyású terület, felszíni vízfolyásokkal viszonylag jól ellátott. A vízfolyássűrűség a Körösök vízrendszerében nagyobb, a folyószabályozások nyomán hátra maradt holtágak és csatornák behálózzák a felszínt, relatíve sűrű vízhálózatot eredményezve. Belvíz- és csapadékvíz-elvezetők vagy szabályozott csatornák találhatók Medgyesegyházán, és környékén, amik a Körös, a Berettyó és a Hortobágy-Berettyóból táplálkoznak.

•       Békés megye vízrajzának sajátossága a számtalan holtág és morotva, főként a Körösök vidékén, amelyek gazdag vízi élővilágnak adnak otthont és jelentős horgászterületek is egyben. A megye területének vizeit szállító vízfolyások három vízgyűjtőhöz tartoznak. A Körösök és a Berettyó a megye legfőbb folyóvizei. A Békési-sík a megye vízfolyásokkal alig érintett területe. A megye természetes vízfolyásai: Hármas-Körös, Kettős-Körös, Sebes-Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Hortobágy-Berettyó; Berettyó.
•       A Körösök vízrendszerének vízjárását két tényező befolyásolja alapvetően. A Tisza lassan levonuló árvizei a folyószabályozások előtti időszakban 3-6 hónapig is visszaduzzasztották a Körösök vizét. Ennek hosszantartó és nagy területeket érintő rendszeres elöntés lett a következménye a környező területeken. A folyószabályozási és ármentesítő munkák leghamarabb a Körös-vidéken kezdődtek meg, aminek a célja az volt, hogy a Körösök vizét a Tisza árhullámait megelőzve vezessék le. A Tisza visszaduzzasztó hatása ennek ellenére nem küszöbölhető ki. A másik sajátosság a Körösök vízjárását illetően, hogy a határon túli hegyvidékről - Erdélyi-középhegység - érkező Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös és Berettyó árhullámai épp itt, a megye területén, az Alföld peremén futnak egymásra, különösen nagy vízhozamokat eredményezve. (Forrás: www.wikipedia.hu enciklopédia)